A futball VB volt az év televíziós eseménye Európában

Egész Európában Magyarországon a legkedveltebbek a kereskedelmi tévécsatornák és a legkevésbé népszerűek a közszolgálati adások – derül ki a UPC nemzetközi felméréséből. A hazai nézők kirívó mértékben, kétszer akkora arányban részesítik előnyben a kereskedelmi programokat, mint az európai átlag és csak fele annyira preferálják a közszolgálatot, mint más országok lakói. 

A UPC nemzetközi felmérése szerint Magyarországon kirívó a kereskedelmi csatornák kedveltsége

Budapest, 2006. december 19. – Egész Európában Magyarországon a legkedveltebbek a kereskedelmi tévécsatornák és a legkevésbé népszerűek a közszolgálati adások – derül ki a UPC nemzetközi felméréséből. A hazai nézők kirívó mértékben, kétszer akkora arányban részesítik előnyben a kereskedelmi programokat, mint az európai átlag és csak fele annyira preferálják a közszolgálatot, mint más országok lakói.

Mint mindenütt, a legszívesebben idehaza is filmeket, hírműsorokat és sportot néznek; ez utóbbi műfajban magasan a futball viszi a pálmát. Az év legjelesebb televíziós eseményének Európa-szerte és idehaza is a futball VB-t tartják. A labdajátékot népszerűségben szinte mindenhol a Forma1 közvetítése követi, az úszás és a korcsolya viszont nálunk a legkedveltebb.

 

Hazánkban idén is Erős Antónia és Pálffy István bizonyult a legnépszerűbb tévés hírolvasónak, Gundel Takács Gábor pedig a legjobb sportműsor-vezetőnek.

A fiatalkori tévézés veszélyei

A legnagyobb európai kábeltelevíziós szolgáltató 2007-ben már negyedik alkalommal végzett az egész kontinensre kiterjedő felmérést a világ legnagyobb fogyasztói piackutató intézetével, a Research Internationallel együttműködésben arról, hogy az európai nézők mindennapi életében milyen szerepet tölt be a televízió.

 

Az idei, a gyermekek tévézését és a felnőttek ezzel kapcsolatos hozzáállását vizsgáló felmérés eredménye szerint az európai szülők többsége (57%-a) a jelenleginél szigorúbb ellenőrzést tart kívánatosnak a tévéműsorok tartalma felett.

 

Összességében csupán 3%-uk vélekedik úgy, hogy lazíthatnának a médiahatósági felügyeleten. A nagyobb mértékű beavatkozásra a válaszadók több mint háromnegyede szerint a tévés tartalmak túlzott erőszakossága miatt lenne szükség, de 56%-ban a szexuális jelenetek elburjánzása miatt is indokoltnak tartják ezt.

 

A tévés erőszak és szex a fő oka annak is, hogy a szülők kétharmada bizonyos műsoroktól eltiltja gyermekét. Zömében (74%) a szülők önállóan vagy a gyerekkel közösen döntik el, hogy mit nézzenek és mit ne, a látottakat pedig túlnyomó többségük (83%) kisebb-nagyobb rendszerességgel megbeszéli, együtt értékeli csemetéjével.

A felmérés háttere

A kontinens legnagyobb kábeltelevíziós szolgáltatójának, a UPC-nek a megrendelésére 13 országban készült a közelmúltban átfogó nemzetközi felmérés az európai nézők televíziózási szokásairól.

 

Az immár harmadik alkalommal folytatott páneurópai televíziós vizsgálatot a Research International végezte több mint 6000 tévénéző megkérdezésével, Hollandiában, Írországban, Németországban, Franciaországban, Ausztriában, Svájcban, Belgiumban, Lengyelországban, Romániában, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Szlovéniában és Magyarországon.

A kereskedelmi tévék a legnépszerűbbek

A felmérés szerint az európai nézők többségében a nemzeti kereskedelmi tévécsatornákat kedvelik inkább (átlag 37%-ban), mint a közszolgálatiakat (31%). Míg azonban a kontinens nyugati felén csupán néhány százalékos a különbség, Kelet-Európában átlagosan másfélszeres (50 ill. 33%), hazánkban pedig a legmagasabb: több mint négyszeres!

 

Magyarországon a válaszadók 69%-a nevezte kedvencének a kereskedelmi adókat, miközben csupán 16% mondta ezt a közszolgálatiakról.

Az erős kötődés ellenére csak kevesebb, mint egyötödük van tisztában azzal általában, hogy egy adott héten milyen műsorok lesznek. A többségük vagy naponta tájékozódik a programról vagy egyszerűen csak kapcsolgat a csatornák közt és így választja ki az esti néznivalót.

 

Az adásokról még mindig többségében a hagyományos műsorújságokból tájékozódnak az európaiak (52%, itthon 44%), bár hazánkban például majdnem ugyanannyian lapozgatják e célból a teletextet (40% szemben az európai 26%-os átlaggal), de az internetes tévéprogram-keresésben sem vagyunk nagyon lemaradva (11%, Európában 17%).

 

Ha pedig elmulasztjuk a kinézett műsort, 40%-ban rögzítjük és felvételről megtekintjük (EU-átlag 47%), sőt a nézők 6%-a már internetről nézi vissza, amiről lemaradt – bár ez még csaka fele az európai átlagnak (12%).

Filmmánia és gyér SMS-szavazás

Európa-szerte mindenütt a filmek a legkedveltebb célpontjai a tévézésnek: a megkérdezettek fele jelölte meg ezt kedvenc zsánerének. Hazánkban is csak kissé lemaradva követik ezt a kategóriát a hír- és aktuális műsorok, majd a sport, a humor és a természetfilmek illetve a sorozatok következnek a népszerűségi listán.

 

A sor végén álló kultúra és művészet zsánert európai átlagban mindössze 4%, nálunk 3% említette kedvenceként. Míg azonban Európa-szerte többségében úgy vélik, kizárólag a nézői véleményeknek kell eldönteniük, milyen típusú műsorok mehetnek adásba és milyenek nem, a magyarok inkább az államra bíznák ennek meghatározását.

Noha Európa-szerte egyre több tévéműsor alkalmaz SMS-szavazást, ez a fajta aktív közreműködés a nézők körében egyelőre nem igazán terjedt el. A megkérdezetteknek mind a kontinens átlagában, mind idehaza csak a negyede mondta azt, hogy alkalmanként küld egy-egy szöveges üzenetet, 69% (hazánkban 64%) azonban soha nem tette még ezt meg.

Foci minden mennyiségben

A futball-közvetítések mennyiségével többnyire mindenütt elégedettek a nézők. A magyaroknak is csupán 14%-a (többségében férfi) szeretne még több meccset látni, 27%-uk (többségében nő) viszont a jelenleginél kevesebbel is beérné. Az élő közvetítéseket háromszor annyian szeretik, mint az összefoglalókat és az elemzéseket.