2005: Európában a TV a leghitelesebb információforrás

Az európaiak többsége elsősorban a tájékozódás miatt ül nap mint nap a tévékészülékek elé, mégis rendkívül szkeptikusan szemlélik a hírműsorokat: csupán minden ötödik néző véli úgy, hogy többnyire az igazságot látja viszont a képernyőn.

A UPC nemzetközi felmérése szerint a magyarok kételkednek leginkább a hírműsorokban

Budapest, 2005. december 15. – Az európaiak többsége elsősorban a tájékozódás miatt ül nap mint nap a tévékészülékek elé, mégis rendkívül szkeptikusan szemlélik a hírműsorokat: csupán minden ötödik néző véli úgy, hogy többnyire az igazságot látja viszont a képernyőn.

 

Mégis 52%-uk még mindig a tévéhíradókat tartja a leghitelesebb hírforrásnak, amit a rádió, az újság és az internet erősen lemaradva követ megbízhatóságban. A magyarok a legkétkedőbbek közé tartoznak: 38%-uk úgy gondolja, amit a híradókban lát, az csak néha vagy soha sem igaz. A politikai műsorok minden nemzet tagjai közül honpolgárainkat befolyásolják a legkevésbé, a magyarok kétharmada állítja, hogy szavazataira soha nem hatottak a tévéadások.

 

Európaiak és magyarok megbízhatóság szempontjából nem tesznek különbséget a kereskedelmi és a közszolgálati csatornák között. Népszerűségben mégis az RTL Klubos Erős Antónia került idehaza az első helyre, de rögtön utána az MTV hírműsor-vezetője, Pálffy István következik.

A felmérés háttere

Többek között ezekre a megállapításokra jutott a kontinens legnagyobb kábeltelevíziós szolgáltatójának, a UPC-nek a megrendelésére 14 országban készült átfogó nemzetközi felmérés. Az immár második alkalommal folytatott páneurópai televíziós vizsgálatot a Research International végezte több mint 6000 fogyasztó megkérdezésével, abban a 14 országban, ahol a UPC televíziós szolgáltatásokat nyújt, összesen 10 millió előfizetőnek (Hollandia, Franciaország, Ausztria, Svájc, Norvégia, Svédország, Írország, Belgium, Lengyelország, Románia, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország). A felmérés eredményeit a UPC – az egyes országok közötti különbségeket is figyelembe véve – szolgáltatásai jövőbeni kialakítása során felhasználja.

Mennyire hiteles médium a televízió?

A kontinens legnagyobb kábeltelevíziós szolgáltatójának, a UPC-nek a megrendelésére 13 országban készült a közelmúltban átfogó nemzetközi felmérés az európai nézők televíziózási szokásairól.

 

Az immár harmadik alkalommal folytatott páneurópai televíziós vizsgálatot a Research International végezte több mint 6000 tévénéző megkérdezésével, Hollandiában, Írországban, Németországban, Franciaországban, Ausztriában, Svájcban, Belgiumban, Lengyelországban, Romániában, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Szlovéniában és Magyarországon.

Fiatalok és idősek legtöbben egyaránt a televíziót tartják a leghitelesebb médiumnak, noha csak 21%-uk (Magyarországon csak 16%!) bízik meg teljes mértékben abban, amit a híradókban lát és hall. A hírek valóságtartalma iránti bizalmat illetően a többség egyformán vélekedik a kereskedelmi csatornákról és a köztévékről, a többiek számára azonban a közszolgálati adások látszanak hihetőbbnek (Európai átlag: 41%, Magyarország: 36%). Idehaza minden ötödik megkérdezett (21%) mondta azt, hogy jobban bízik a kereskedelmi tévékben..

 

A legnépszerűbb tévés hírolvasónak a megkérdezettek legnagyobb része (24%) Magyarországon Erős Antóniát (RTL Klub) választotta, ám közvetlenül mögötte, a második helyen (20%) a köztévé műsorvezetője, Pálffy István vívta ki a nézők szimpátiáját.

 

Egy esetleges országos méretű katasztrófa esetén még inkább a televízió kerül előtérbe más médiumokkal szemben. A tévé után a legtöbben a rádiókat (18%), majd az újságokat (15%) és végül az internetet (13%) gondolják ilyen helyzetben a legmegbízhatóbbnak. Az internetben leginkább a magyarok bíznak: nálunk az új médium hitele (18%) megelőzi a rádióét és az újságokét is!

A fiatalokat sem a politikai, sem a vallási műsorok nem érdeklik

Az európaiak 68%-a vallja azt, hogy többé-kevésbé érdeklik a belpolitikával kapcsolatos műsorok, noha csak 40%-uk nézi ténylegesen is ezeket a programokat. A fiatalok 46%-ának egyáltalában nem keltik fel az érdeklődését ezek az adások és csak 17%-uk igyekszik nézni őket.

 

Hazánkban egyenlő arányban (40-40%) vannak azok, akiket nagyon és akiket egyáltalán nem érdekel a belpolitika a televízióban. Viszont – saját bevallásunk szerint – minket, magyarokat befolyásol a legkevésbé (35%-ban) a szavazóhelyiségekben az, hogy mit láttunk előzőleg négy éven át a képernyőn.

 

Romániában ugyanakkor a nézők 74%-ának szavazásaira hatással vannak a politikai adások. Hasonló a helyzet az európai politikával kapcsolatos műsorokkal is: a többség érdekesnek találja, de csak egyharmaduk nézi is azokat, a magyarok pedig azonos arányban (37-35%-ban) érdeklődnek igazán és mutatnak teljes érdektelenséget az effajta adások iránt.

A vallási műsorokat a többség szintén szükségesnek tartja, ugyanakkor ezeket még kevesebben (csak 14%-ban, magyarok 19%-ban) követik figyelemmel. A nézők egyharmada, a fiatal generációnak pedig közel a fele (46%) szerint ilyen adásokra egyáltalán nincs is szükség.

 

Ugyanakkor a legtöbben úgy gondolják, ezek a műsorok hozzásegítenek egymás jobb megértéséhez, csak az európaiak negyede véli úgy, hogy inkább még jobban elmélyítik a vallási konfliktusokat. Minden nép közül leginkább a magyarok értenek egyet azzal a vélekedéssel (45%), hogy a vallási tévéműsorok nincsenek semmilyen hatással a vallási konfliktusokra.

A reality-műsorok sem igazán vonzóak